Lifestyle

budapest photo diary

A kedvenc részem az úton az, amikor leszállok a vonatról és megpillantom az átszűrődő fényt az állomás ablakán. Ilyenkor úgy néz ki, mintha kristályból lenne. Olyan gyönyörű és magasztos pillanat ez. Elkap valami misztikus érzés. Csak nézem a körülöttem hömpölygő tömeget és nem tudok betelni vele.

Elég hihetetlen, hogy annyira imádom ezt a várost és már oly régóta vágyok rá, hogy itt élhessek, pedig ebben a városban megvan minden, amit utálok. Tömeg, hatalmas terek és én mindig úgy érzem magam, mint egy elveszett kislány a beton dzsungelben. Olyan érzés ez, mintha a fejem felé nőnének a házak és megpróbálnának megenni. Elég ijesztő. Mindenesetre, ilyenkor érzem igazán azt, hogy élek és én is részese vagyok a vérkeringésnek.

Erre a kiruccanásra már igazán nagy szükségem volt. Mostanában nagyon sokat dolgozok, nem tudok másra gondolni csak a jövőmre és ez teljesen kiborít! Nagyon jól esett most végre nem csinálni semmit, csak lófrálni a városba. megnézni pár dizájner ruhaboltot és vintage üzletet és minden délután a folyóparton sétálni a bátyámmal, feleségével és persze a hihetetlenül aranyos kutyájukkal.

A városba teljesen egyedül mentem, de így legalább végre meghallhattam a saját hangomat. Azt hiszem kezdem megérteni azokat az embereket, akik szeretnek egyedül utazni. Persze néha bántam, hogy nem volt mellettem a barátom és nem tudtam megosztani vele ezeket az érzéseket… de az az igazság, hogy az embernek néha szüksége van egy kis egyedüllétre.

Próbálom elképzelni az életemet itt. A rosszakaróim mind azt mondják, hogy pofára fogok esni, mert a vidéki emberek nem tudják elviselni a nagyvárosi életet. Ez a város csak tönkre fog tenni engem. De nem értem miért mondogatják ezt. Oké, nekem is van pár régi barátom, akik ide költöztek és aztán teljesen kifordultak magukból, de ez nem jelenti azt, hogy szabályszerűen minden ember így jár majd.

Tudom, hogy mindenki „a lehetőségek városának” hívja Budapestet – és ez igaz is. Én csak itt tudom valóra váltani az álmaimat, mert az otthon szinte semmi lehetőségem sincs. Mindenesetre, ez nem azt jelenti, hogy olyan tévképzeteim vannak, hogy ha ide költözök, akkor az életem is jobbá fog válni azonnal. Ez őrültség. Egy város nem képes megoldani az összes problémádat. Neked kell megváltoztatni az életed és elérni az álmaid és én ezzel teljesen tisztában vagyok. De azt is nagyon jól tudom, hogy nekem nincs jövőm otthon…

Mellesleg, készítettem pár képet az utazásom alatt, amit most szeretnék nektek megmutatni. Ahogy már említettem korábban, egyedül voltam, szóval nem tudtam outfit fotókat készíteni, de azon gondolkodom épp, hogy olykor írok pár inspiráló és személyes posztot is, sok-sok fotóval kiegészítve, hogy ezáltal ti is jobban megismerjetek engem. Mint egy kis rövid napló. Amúgy nekem nagyon hiányoznak az ilyen jellegű személyes posztok. Ti mit gondoltok? Szeretitek az ilyen beszédesebb blog bejegyzéseket?

IMG_20170414_150205[1]

Voltam egy csomó vintage üzletben és teljesen beléjük szerettem. Alig várom, hogy ide költözzek, mivel otthonról nagyon hiányolom az ilyen fajta voltokat.

IMG_20170413_142133[1]varrIMG_20170413_144125[1]

Voltam a Palomában is. Ez egy művészudvar tele magyar művészekkel. Gyönyörű volt, de ugyan akkor nagyon üres és elhagyatott is egyben.

IMG_20170413_145407[2]varrIMG_20170413_145549[2]IMG_20170413_145508[1]IMG_20170413_145610[1]

A másik hely, ahol megfordultam, a Mono art& design Budapest volt. Ez egyben bolt és galéria is. Itt megtalálod a magyar, fiatal, kortárs művészeknek az alkotásait. Amúgy, találtam itt pár Vogue magazint is. Akartam is venni egyet, de végül meggondoltam magam. Majd talán máskor.

IMG_20170413_150537[2]IMG_20170413_150910[1]

De ha szemfüles vagy, akkor akár az utcán is belebotolhatsz pár művészi alkotásba.

IMG_20170413_145110[1]varrIMG_20170414_150203[1]

A bejegyzés végén pedig jöjjön pár abszolút nem jellemző kép tőlem, mivel soha nem szoktam fotózni a természetben. Imádom a városi életet, a hangulatát és a betont meg a graffitiket, – nem tudom, én meglátom bennük a szépséget – de be kell ismernem, hogy olykor jó érzés kiszakadni a város zajából.

  IMG_20170412_182011[1]IMG_20170414_142729[1]varrIMG_20170412_180546[1]varr IMG_20170412_181658[1]varr

2 thoughts on “budapest photo diary”

  1. De jó kis összefoglaló lett a bp-i utazásodról. Bár én itt élek már régóta, csomó olyan dologról írsz, amit nem is ismertem. Nekem mindenképp tetszenek az ilyan jellegű beszámolóid is. 🙂

    1. Örülök, hogy tetszik. Mostanában azon gondolkodom, hogy outfit posztok mellett néha írok más jellegű bejegyzéseket is.

      Amúgy ezekre a helyekre érdemes ellátogatni szerintem, már csak nézelődés céljából is, ha az ember nem akar vásárolni. 😀 Egy napot igazán megéri rászánni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*